ZenészmagazinA New York-i metróból az Akváriumba

Zenészmagazin | 2017. Február 13., Hétfő 10:00

Európai turnéja során az Akváriumban koncertezett a New York-i fúvós csapat, a Lucky Chops.

 

zm5214_700.jpg

 

 

„Először a New York-i metróban kezdtek fellépni, hogy szebbé tegyék az utazók mindennapjait, de miután felkerültek a róluk készített mobiltelefonos videók a netre, villámgyorsan terjedt a hírük és hamarosan már egy európai turnén találták magukat, tovább növelve rajongóik számát.” - Részlet a Lucky Chops európai turnéjának promó anyagából.

 

Talán túl nagy elvárásokkal mentem a koncertre, de nem igazán azt kaptam, amire számítottam. A hiba biztos bennem van: olyan zenéken nőttem fel, mint a Blood Sweat and Tears, a Chicago, a Tower of Power vagy a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Chase zenekar nótái, hogy big bandeket és más zseniális fúvós szekciókat már ne is említsek. Mindezt csak azért írom, hogy ellentétben a szép számmal megjelent közönséggel, nem életemben először hallottam négy fúvóst megszólalni.

 

 

zm5105_700.jpg

 

 

 

Talán kicsit túl komolyan vettem azokat a (nem élő) videókat, amiket a Lucky Chops-ról láttam. Öt fúvós, plusz egy dob, kiváló muzsikusok, hatalmas show-t csinálnak, ezt meg kell nézni élőben. Sajnos a bariton szaxofonos, a nagyszerű Leo Pellegrino, már nem jött velük, nagyon hiányzott.

 

A videók és a felállás alapján nyilvánvaló volt, hogy bár a Lucky Chops nem a fent említett fúziós bandák útját járja, de azért öt – jelen esetben csak négy – fúvós is nagyon meg tud szólalni, és nagyszerű hangszereléseket lehet rájuk írni. Az is egyértelmű, hogy ettől a felállástól nehéz olyan lüktetést várni, mintha hagyományos ritmusszekció lenne mögöttük.

 

 

 

zm5162_700.jpg

 

 

 

 

Saját kompozíciók és feldolgozások hangzottak el, pár szám erejéig jó poén volt, hogy a tuba játssza a basszus szólamot – időnként szinti basszus hangszínnel – a többiek pedig felváltva szólóznak, kísérnek. Később már kicsit egyhangúnak tűnt. Persze volt tuba szóló is, apró gikszerekkel, volt felejthető dobszóló, volt kórus effekttel megbolondított tenorszaxofon. Amúgy szinte mindegyik hangszeren váltogatták az effekteket, ami persze önmagában még rendben is volna, de amikor mindegyik fúvós valamilyen modulációs effekten keresztül szól, kissé zűrzavaros lesz a hangkép.

 

 

 

zm5189_700.jpg

 

 

 

A szólókból kiderült, hogy mind a négyen kiválóak a hangszerükön, és a hosszan kitartott hangoknál gyönyörűen stimmeltek egymáshoz, tisztán szépen, telten szóltak. Azonban a műsor gerincét alkotó vidám, gyors számoknál néha intonációs problémák is voltak, ami persze megbocsátható, ha figyelembe vesszük, hogy a melegben folyamatosan hangolódhatnak a fúvós hangszerek, és bár a fő showman, a baritonos nem volt itt, azért a fiúk rendesen ugráltak.

 

 

 

zm5132_500x.jpg

 

 

Zeneileg kicsit nehezen értékelhető a koncert, de mint produkció, működik, jól eladható. Ez nem csak abból volt érzékelhető, hogy a színpad előtt álló „kemény mag” felettébb jó hangulatban bulizott, elég rápillantani a Lucky Chops koncertnaptárára, máris látható, hogy heti egy szünnappal végigturnézzák, turnézták egész Európát. A fiúk rátaláltak valamire, ami műfajilag nehezen besorolható, de úgy tűnik, van rá igény.

 

 

 

zm5235_700.jpg

 

 

A Lucky Chops tagjai amellett, hogy poénra veszik a muzsikálást, elsősorban a bulizni vágyó közönséget szolgálják ki. Igaz, egy-két témánál úgy éreztem, mintha a Boban Markovic Orkestar New York-i reinkarnációját hallanám, de ez legyen az én problémám. Legközelebb majd Tower of Power koncertre megyek, vagy áprilisban a Snarky Puppy-ra, a Müpába…

 

[ -tkeres- ]

 

Fotó: Sós Gábor www.sosdesign.hu

Share |
top

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be, ha még nem regisztrált a regisztráció linken megteheti!

E-mail

Jelszó

Regisztráció | Elfelejtett jelszó

bottom
Impresszum
Betöltés: 0.134094 másodperc.